Azonos típusú tagok csoportosítása
Szemléltető példák:Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló pozitív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a kisebb konstans-szorzójú tag az egyenlet jobb oldalán szerepel, akkor áthozzuk őt az egyenlet bal oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a bal oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig átvisszük közben az egyenlet jobb oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag is pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa: