Azonos típusú tagok csoportosítása
Szemléltető példák:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Bizonyítás
Hamarosan!
Altípusok
Hamarosan!
Mintapéldák
Hamarosan!
Gyakorló példák
Hamarosan!
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa:
Ha az egyenlet két oldalán álló negatív előjelű ismeretlen-tagok összevonhatóak egymással, és a nagyobb konstans-szorzójú tag az egyenlet bal oldalán szerepel, akkor átvisszük őt az egyenlet jobb oldalára a másik ismeretlen-tag mellé. Ha a jobb oldalon állna konstans-tag is, akkor azt pedig áthozzuk közben az egyenlet bal oldalára. Azért rendezzük így az egyenletet, hogy a következő lépésben végrehajtandó összevonás során képződő új ismeretlen-tag pozitív előjelű legyen.
Szemléltető példa: